Villamos alvállalkozó kiválasztása: ellenőrzőlista generálkivitelezőknek a szerződés előtt

A legfontosabb kérdés, és a legkevésbé látható. Sok villamos alvállalkozó maga is alvállalkozókból, alkalmi brigádokból dolgozik. Ez önmagában nem baj, de a kapacitás így papíron mindig megvan, a helyszínen viszont nem mindig.

Kérdezze meg:

• Hány fős saját állománnyal dolgozik?
• Hány fővel tud egyszerre a projekten lenni, és hány fővel a végmunka heteiben?
• Hány párhuzamos projektje fut a mi projektünk tervezett időszakában?

Jó jel, ha a válasz konkrét, és a kivitelező az ütemterv alapján tud létszámot mondani. Ha a válasz bizonytalan, kérdezzen rá, honnan jön a hiányzó kapacitás a csúcsidőszakban.

Két nevet érdemes kérni: aki a projektért az alvállalkozó oldalán felel, és aki ténylegesen a helyszínen irányít. Ha a kettő ugyanaz az ember, vagy szorosan együtt dolgoznak, az jó jel. Ha a kérdésre nincs egyértelmű válasz, a projekt közben sem lesz.

Kérdezze meg azt is, ki helyettesít betegség vagy szabadság esetén, és hogyan adja át a projektet.

A villamos szakág a szakági sorrend közepén áll: rá vár a szárazépítő, a festő, az asztalos, és ő is vár a gépészre. Egy jó villamos alvállalkozó nem csak a saját munkáját ütemezi, hanem jelzi a függőségeket is.

Kérdezze meg:

• Milyen formában ad ütemtervet, és hogyan frissíti?
• Mikor és hogyan jelez, ha egy előtte lévő szakág csúszása az ő munkáját érinti?
• Külön tervezi-e a végmunkát (tesztelés, mérés, végellenőrzés, javítás, jegyzőkönyv)?

Kivitelezés közben a megrendelői igények változnak. A gond akkor van, ha a módosítás szóban történik, és sem a műszaki tartalma, sem a határidőre gyakorolt hatása nincs leírva.

Kérdezze meg, hogyan kezeli a módosításokat. A jó válasz: írásban rögzíti a kérést, leírja a műszaki tartalmat és a határidőre gyakorolt hatást, és csak jóváhagyás után kezd bele.

A villamos átadás nem csak a helyszínen történik. A mérési jegyzőkönyvek, a megvalósulási dokumentáció és az átadási anyag elkészítése idő. Ha az alvállalkozó ezzel csak a végén kezd foglalkozni, az átadás papíron csúszik, akkor is, ha a helyszínen minden kész.

Kérdezze meg:

• Mely dokumentumokat adja át (mérési jegyzőkönyvek, megvalósulási rajzok, elosztó-kiosztások, fotódokumentáció)?
• Folyamatosan készül-e a dokumentáció, vagy a projekt végén?
• Mennyi idő kell az átadás után a teljes dokumentációhoz?

Egy referencialista sokat mond, de csak akkor, ha a referenciák hasonlítanak a mi projektünkre. Lakott épület, szűk határidő, több ütem, folyamatos üzem mellett végzett munka – ha a projekt ilyen, kérdezzen rá kifejezetten.

Jó jel, ha a kivitelező számokkal tud beszélni a referenciáiról: időtartam, létszám, ütemezés, és ha a referencia megrendelője adott esetben megkereshető.

Néhány jel, amely óvatosságra int:

• A létszámra csak annyi a válasz, hogy „annyian leszünk, amennyi kell”.
• A projektfelelős neve a szerződésig nem derül ki, vagy folyamatosan változik.
• Az ütemtervet nem tudja összekötni a többi szakág munkájával.
• A módosításokról az a válasz, hogy „majd megbeszéljük”.
• A dokumentációt „a végén összerakjuk”.
• Referenciát csak általánosságban tud mondani, projektnév és lépték nélkül.

Egyik sem jelenti feltétlenül, hogy rossz a kivitelező. De mindegyik olyan kérdés, amire a projekt közben úgyis választ kell adni – jobb, ha ez a szerződés előtt történik.

A villamos alvállalkozót érdemes már az ütemterv készítésekor bevonni, nem csak az ajánlatkérési körben. Ha a villamos szakág korán látja a terveket és az ütemtervet, időben jelzi a kritikus pontokat: a hosszú beszerzési idejű anyagokat, a szakági függőségeket és a végmunka várható hosszát. Minél később kerül be, annál inkább a meglévő ütemtervhez kell igazodnia – és annál kevesebb tér marad a tartalékra.

Három ajánlat ritkán szól pontosan ugyanarról a munkáról. Az összevetésnél ne csak a végösszeget nézze. Ugyanazok a tételek szerepelnek-e mindegyikben? Mi tartozik bele a mérésekbe és a dokumentációba? Benne van-e az ideiglenes áramellátás, a bontás, a helyreállítás? Mekkora létszámmal és milyen ütemezéssel számol? Ha egy ajánlat feltűnően alacsony, gyakran az derül ki, hogy valami kimaradt belőle.

Végül érdemes megnézni magát az ajánlatot. A tételes ajánlat összevethető, az átalányár nem. Kérjen tételes kiírást, és nézze meg, mi van benne – és mi nincs. A hiányzó tételek a projekt közben pótmunkaként jelennek meg.

A szóban adott válaszok a tárgyaláson megnyugtatóak, de a projekt közben az számít, ami le van írva. Érdemes az ajánlat vagy a szerződés mellékleteként rögzíteni:

• a tervezett létszámot fázisonként, különösen a végmunka heteire,
• a projektfelelős és a helyszíni vezető nevét és elérhetőségét,
• a módosítások kezelésének rendjét (írásos kérés, határidő-hatás, jóváhagyás),
• az átadandó dokumentumok listáját és az átadás határidejét,
• a heti egyeztetések rendjét és a jelentési formát.

Ezek egyike sem bonyolult. Együtt viszont azt jelentik, hogy a projekt végén nem emlékezetből kell rekonstruálni, ki mit vállalt.

1. Saját állomány vagy közvetített brigád – és hány fő a végmunka heteiben?

2. Ki a felelős, és ki lesz a helyszínen? Ki a helyettes?

3. Hogyan ütemez, és hogyan jelzi a függőségeket?

4. Hogyan kezeli a módosításokat?

5. Mit és mikor ad át dokumentációként?

6. Van-e hasonló referenciája, számokkal?

7. Tételes-e az ajánlat?

A VIBA-TEAM 15–20 fős saját kivitelezői állománnyal dolgozik generálkivitelezőknek és beruházóknak Budapesten és Pest megyében, alvállalkozói hálózat nélkül. Írásos szerződés, tételes ajánlat, dedikált projektfelelős és dokumentált műszaki átadás.

Ha a következő projektjéhez villamos partnert keres, beszéljünk: vibateam.hu/general-kivitelezo-partner · info@vibateam.hu · +36 70 613 3335