Vissza a Blogba
    Biztonság 4 perc olvasás

    Villamos biztonsági felülvizsgálat 2026: kinek kötelező, milyen gyakran, és mit kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek

    Kinek kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat, milyen gyakran kell elvégezni, és mit tartalmazzon a jegyzőkönyv? Útmutató társasházaknak, cégeknek.

    Miért nem formalitás a felülvizsgálat

    A villamos biztonsági felülvizsgálat az egyetlen olyan vizsgálat, amelyik szemrevételezés helyett méréssel mondja meg, hogy egy épület villamos hálózata biztonságos-e. Nem a szemünkkel döntjük el, hogy megfelelő-e az érintésvédelem: műszerrel mérünk, és a mérési eredmény kerül a jegyzőkönyvbe.

    A gyakorlatban mégis sokszor formalitásként kezelik. Aláírt papír, lefűzve, kipipálva. Aztán amikor baj van — tűzeset, áramütés, biztosítási kárigény —, kiderül, hogy a papír önmagában nem sokat ér, ha a feltárt hibákat senki nem javította ki.

    Ebben a cikkben végigvesszük, kinek kötelező a felülvizsgálat, milyen gyakran kell elvégezni, mit kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek, és mit érdemes kérni attól, aki elvégzi.

    Kinek kötelező a villamos biztonsági felülvizsgálat

    A kötelezettség alapvetően három körből fakad: a munkavédelmi előírásokból, a tűzvédelmi előírásokból, és az épület rendeltetéséből.

    Röviden, gyakorlati megközelítésben:

    • Munkáltatók — ahol munkavégzés folyik, a villamos berendezések biztonságos állapotáért a munkáltató felel. Irodától a gyártócsarnokig.
    • Társasházak, lakóépületek — a közös tulajdonban lévő villamos hálózat (fővezeték, mérőhelyek, lépcsőházi és közös területi hálózat, kazánház, lift betáplálás) a közösség felelőssége, és a közös képviselő feladata gondoskodni a vizsgálatról.
    • Ipari, kereskedelmi, közösségi létesítmények — a tűzvédelmi szabályozás szerinti időszakos villamos és villámvédelmi felülvizsgálat.
    • Építési beruházások — a műszaki átadás-átvétel feltétele a villamos berendezés első felülvizsgálata.

    Fontos: a konkrét gyakoriságot és a vizsgálat típusát az épület besorolása, a tűzveszélyességi osztály és a berendezés jellege határozza meg. Ha nem egyértelmű, hova tartozik az ingatlan, egy felmérésen ezt tisztázzuk, mielőtt bármit mérnénk.

    Milyen gyakran kell elvégezni

    A gyakoriságot a 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet írja elő. A leggyakoribb esetek:

    • Lakóépület villamos berendezése (társasház közös hálózata is): legalább 6 évente.
    • Lakóépület, kommunális vagy egyéb épület, ha munkahelynek minősül (iroda, üzlet, rendelő): legalább 3 évente.
    • Fázisonként 32 A-nél nagyobb túláramvédelemmel korlátozott általános célú berendezés (lakóépület kivételével) — tipikusan ipari és nagyobb kereskedelmi létesítmény: legalább 3 évente.
    • Robbanásveszélyes környezetben működő berendezés: legalább 3 évente közeli felülvizsgálat; hordozható, kézi gyártmányok ott: évente; gyakran nyitott, igénybe vett tokozások: 6 havonta részletes felülvizsgálat.
    • Bérbeadáskor és tulajdonosváltáskor a lakásban: felülvizsgálat kell, ha nincs 6 évnél frissebb minősítő irat.
    • Új létesítéskor: első üzembe helyezés előtt; javítás, bővítés, átalakítás után: az érintett részre.

    Kivétel: a nem bérbe adott lakás saját berendezésén az időszakos vizsgálat elhagyható, ha legfeljebb 32 A-es túláramvédelem és legfeljebb 30 mA-es áram-védőkapcsoló van. Rendeltetésváltozás után (például egy raktárból műhely lett) a korábbi ciklus már nem feltétlenül érvényes.

    Forrás: 40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet, 1. melléklet 1.13. pont (hatályos szöveg: 2026. március 22-től).

    Mit tartalmaz a vizsgálat

    Egy rendes felülvizsgálat két részből áll: szemrevételezésből és mérésekből.

    Szemrevételezés: az elosztóberendezések állapota, a védelmi eszközök megléte és megfelelősége, a vezetékek, nyomvonalak, kötések, szerelvények állapota, a feliratozás és a dokumentáció megléte, valamint a nyilvánvaló szabálytalanságok (toldott vezeték, fedél nélküli doboz, túlterhelt sorkapocs).

    Mérések: védővezető folytonossága, érintésvédelmi mérések, szigetelési ellenállás, áram-védőkapcsolók működési paraméterei, hurokimpedancia, EPH-kötések ellenállása, valamint — ha releváns — a villámvédelmi rendszer földelési ellenállása.

    A mérésekhez kalibrált műszer kell, és a kalibrálási bizonylat számának szerepelnie kell a jegyzőkönyvben. Ha nem szerepel, a jegyzőkönyv hitelessége megkérdőjelezhető.

    Mit kell tartalmaznia a jegyzőkönyvnek

    Egy használható jegyzőkönyvben ezeknek benne kell lenniük:

    • a vizsgált létesítmény azonosítása (cím, épületrész, a vizsgálat tárgya),
    • a vizsgálat időpontja és a következő esedékesség,
    • a felülvizsgáló neve és jogosultsági száma,
    • az alkalmazott műszerek típusa és kalibrálási adatai,
    • a mérési eredmények mérési pontonként, számszerűen,
    • a feltárt hibák felsorolása, súlyosság szerinti besorolással,
    • a javítási javaslatok és a javításra javasolt határidő,
    • összegző minősítés: megfelelt / nem felelt meg / feltételekkel megfelelt.

    Amit ehhez mi hozzáteszünk: a hibalistához tételes javítási ajánlatot adunk. Így a jegyzőkönyv nem egy feladatlista lesz, amivel a közös képviselőnek vagy az üzemeltetőnek kell ajánlatot kérnie máshonnan, hanem egy döntési helyzet: mit javítsunk most, mit lehet ütemezni.

    A négy leggyakoribb hiba, amit találunk

    1. Hiányzó vagy szakszerűtlen EPH-kötés a fürdőszobában, kazánházban, liftaknában. Olcsó javítani, súlyos következménye lehet.

    2. Elavult, bővítgetett elosztó. A lakásszám nőtt, a fogyasztás nőtt, az elosztó maradt. Tipikusan itt kezdődik a túlmelegedés.

    3. Hiányzó vagy nem működő áram-védőkapcsoló. Beépítve ott van, de a kioldási idő már nincs a határértéken belül — ez csak méréssel derül ki.

    4. Dokumentálatlan átalakítás. Valaki valamikor hozzányúlt a hálózathoz, de nem dokumentálta. A következő hibakeresés ezért lesz háromszor annyi idő.

    Mit kérjen attól, aki elvégzi

    Négy kérdés, amit érdemes feltenni ajánlatkéréskor:

    • Van-e érvényes jogosultsága, és szerepel-e a száma a jegyzőkönyvön?
    • Milyen műszerrel mér, és mikor volt kalibrálva?
    • A jegyzőkönyv mellé ad-e javítási javaslatot, ártartalommal?
    • El tudja-e végezni a javítást is, vagy másik céget kell keresni hozzá?

    Az utolsó kérdés a gyakorlatban a legfontosabb. A legtöbb elmaradt javítás nem azért marad el, mert drága, hanem mert a jegyzőkönyv után újabb ajánlatkérési kör következik — és az mindig lassabb, mint gondolnánk.

    Összefoglalva

    A felülvizsgálat akkor ér valamit, ha mérésen alapul, ha a jegyzőkönyv számokat tartalmaz, és ha a feltárt hibákhoz javítás is tartozik. Minden más csak papír.

    A VIBA-TEAM Kft. a villamos biztonsági méréseket megfelelő, érvényesen kalibrált mérőműszerrel végzi Budapesten és Pest vármegyében, saját kivitelezői állománnyal a feltárt hibák javításához. A mérőműszer megléte és a vizsgálatot végző személy jogosultsága két külön követelmény.

    Felmérés és ajánlatkérés: +36 70 613 3335 · info@vibateam.hu

    Kövessen minket a friss projektekért:

    A cikkben szereplő témákról bővebben olvashat a Blog többi írásában, vagy nézze meg konkrét lakossági hálózatfelújítás oldalát. Megvalósult projektjeinkből a Referenciák oldalon böngészhet.
    Szerző: VIBA-TEAM Kft.·villamos kivitelezés,társasházi rendszerek,generálkivitelezői együttműködések

    Kérdése van a témában?

    Hagyja meg a telefonszámát — jellemzően 1 munkanapon belül visszajelzünk és átbeszéljük a részleteket.

    Vagy hívjon közvetlenül: +36 70 613 3335

    Kapcsolódó cikkek és szolgáltatások

    Kérdése van a cikk témájához?

    Egy rövid telefon vagy e-mail után konkrét, projektre szabott szakmai választ adunk — és ha kell, helyszíni felmérést egyeztetünk.